A görög mitológia érdekességei

Homérosz és Hésziodosz által megőrzött történetek az istenekről és a hősökről a mai napig meghatározzák a görög kultúrát és társadalmat. Bár azon hosszan lehetne hosszan elmélkedni, hogy a valóság és a mítosz határa hol húzódik Ikarosz, Herkules és a többiek történeteiben, az tagadhatatlan, hogy számtalan több ezer éves helyszín tűnik fel a görög mitológiában, amelyek ma is látogathatóak. Összeszedtük a legizgalmasabb történeteket, amelyeknek a helyszíne megtekinthető bárki számára.

Héliosz napisten szigete

Rodosz szigete kapcsán többször találkozhatunk Héliosz napisten nevével. A témában több történetet is találunk az ókori görög mitológiában. Az egyik szerint az isten és a sziget kapcsolata annak köszönhető, hogy annak idején Héliosz azonnal beleszeretett a szigetbe, így megajándékozta, ahogy tudta: napsütéssel. Tény, hogy évente átlagosan 300 a napsütéses napok száma a szigeten, ezért is kedvelt célpont a turisták számára.

A rodoszi kolosszus

Az ókori világ egyik csodájának is a napistenhez van köze. Időszámításunk előtt 305-ben Nagy Sándor megpróbálta elfoglalni a szigetet, azonban ez 14 hónap alatt sem sikerült neki. A városlakók a megmenekülésüket egyértelműen Héliosz jótékony hatásának tudták be, ezért megbíztak egy lindoszi szobrászt azzal, hogy tervezzen hatalmas szobrot az isten tiszteletére. A rodoszi kolosszus végül időszámításunk előtt 288-ban kész is lett, a tervezője azonban vétett egy hibát: a szobor a térdeinél nem volt elég erős.

Emiatt 60 évvel később egy földrengés megrogyasztotta majd lerombolta a 34 méter magas, 24 tonnás alkotást. Mivel a Delphoi jósda papnői nem tartották jó ötletnek a kolosszus újjáépítését, ezért az 800 évig feküdt a földön, míg egy szaracén kalmár megvásárolta a maradványokat és elszállította, bár ehhez több, mint 900 tevére volt szüksége.

Így ma már a kolosszus nem tekinthető meg, meglátogathatjuk viszont Rodosz városát. Az óváros szinte teljesen egyezik a település lovagkorban mutatott képével, és Európa legjobb állapotban fennmaradt középkori várát is itt találjuk. Ráadásul Lindos mellett van a legrégebbi görög akropolisz is, aminek meglátogatása valósággal visszarepít az időben.

A minószi civilizáció bölcsője

Kréta szigetén virágzott egy ókori civilizáció, már időszámításunk előtt 2700 évvel. A minószi civilizáció Európa első fejlett társadalmának volt a bölcsője, hatalmas kereskedelmi hálózatot építettek, bonyolult épületkomplexumokat húztak fel – a Knósszoszi palota például földrengésbiztos – és számtalan lenyűgöző leletet hagytak hátra.

A palota egyes részei a mai napig megtekinthetőek és bejárhatóak, ezáltal tesközelből bemutatva többek között olyan, általános iskolából már sokak számára ismerős történeteket, mint a Minótauruszé.

Labirintus a palota alatt

A legenda szerint Zeusz fia, Minósz teremtette meg ezt a gazdag kultúrát. Felesége a Nap lánya, Pasziphaé volt, azonban bosszúból azért, mert a királyné egy bikával közüsült, az istenek megátkozták. Ennek az átoknak lett a szülöttje a Minótaurusz, a királyi pár fia. A szörny a palota alatti labirintusban élte életét és minden évben 10 athéni leányt és fiút áldoztak fel neki.

Egy ponton azonban a hős Thészeusz megküzdött a szörnnyel, győzelmét követően pedig Ariadné fonalának segítségével kijutott a labirintusból, ezáltal megszabadítva a helyieket a szörnytől.

Ha szeretnéd felfedezni Rodosz óvárosát, esetleg érdekel, hogy mi mindent tudtak már elődeink a minószi civilizáció tagja, vagy miképp tűnhetett el a Knósszoszi palota nagy része, akkor válaszd az Anubis Travel utazási irodát, akik utazásaik során lehetőséget kínálnak Görögország csodáinak felfedezésére